Az Európai Unió egyik legnagyobb egységes informatikai fejlesztése van készülőben és mindezt a hamisított gyógyszerek elleni küzdelem érdekében vetik be az érintettek. Ha ugyanis ilyen készítmények kerülnek a legális ellátási láncba, annak súlyos következményei lennének, nemcsak egészségügyi szempontból. Azt is eláruljuk, Magyarországon mit kell tenniük emiatt a gyógyszeripar szereplőinek és hogy mindez mennyibe kerül.
Idén és jövőre is 700 milliárd forintot meghaladó összeget szed be a kormány különadókból. A tavalyi évhez képest ezzel kis mértékben csökkentek az ilyen sarcokból származó költségvetési bevételek, azonban az állam még mindig jelentős mértékben függ ezektől a milliárdoktól. A kormány pedig előszeretettel fenyegetőzik a különadókkal, nehezen tud leszokni róluk.
Kapaszkodjon mindenki: óriási áfacsökkenés jön jövőre. Az elmúlt tíz év legnagyobbika. Van azért honnan csökkenteni: a 27%-os áfakulcs világrekorder.
Az eredeti adócsomagban nem szerepelt, viszont a kormány az összegző módosító javaslatba belecsempészett lényegében egy új, forgalomarányos különadót, amit a vendéglátóhelyeknek kell fizetniük. 2018. január elsejétől jön a turizmusfejlesztési hozzájárulás, bevezetésének indoklása magáért beszél.
A parlament honlapján pénteken elérhetővé vált a 2017-es adócsomaghoz benyújtott bizottsági módosító javaslat, amely többek között a cafeteria új szabályait tartalmazza. A lényeget a képviselők már megtárgyalták csütörtökön, de azért van olyan újdonság, amit eddig nem ismertünk. Az is váratlan, hogy kisebb mértékben emeli a kormány a dohánytermékek jövedéki adóját.
Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató - többek között ezt tartalmazza a parlamentnek ma benyújtott módosító javaslat, amit a nemzetgazdasági miniszter az adócsomaghoz terjesztett be.
A General Electric magyarországi leányvállalata volt az az amerikai multi, melynek óriási társasági adó-fizetési kötelezettsége keletkezett 2015-ben - derült ki Joerg Bauer, a General Electric (GE) magyarországi leányvállalatának elnökének MTI-nek adott interjújából. A vezető azt is részletezte, hogy az Alstom energetikai üzletágának integrációja miatt ugrott hatalmasat az árbevétel és így az adózás előtti eredmény. Vagyis a GE magyarországi leánya lehetett az a cég, amelyik - vélhetően a pénzügyi kormányzattal kötött háttérmegállapodásnak köszönhetően - nagyrészt igénybe vette a növekedési adóhitel intézményét. Az NGM cikkünk megjelenését követően állásfoglalást küldött szerkesztőségünkbe (cikkünk végén teljes terjedelmében megtalálható), ezek szerint a minisztérium nem titkolózik és az intézkedést nem háttér-megállapodás indokolta. Vagyis a tárca tételesen nem cáfolta a háttér-megállapodást.
Miért árul a posta befektetési termékeket? Tudják egyáltalán az ügyfelek, hogy mit vesznek és mennyiért? Miért van szükség ehhez saját brókercégre és ez a brókercég mikor szállít végre nyereséget a postának? Mit kapnak a pénzükért az ingatlanalapba fektető ügyfelek? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjúban Kadocsa Balázs, a Magyar Posta Befektetési Zrt. vezérigazgató-helyettese és Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója.
A kormány tart attól, hogy a járműiparra alapozott magyar gazdaság túlságosan kiszolgáltatott az ágazatot ért sokkoknak, ezért más szektorokat kíván támogatni - olvasható ki ez is többek között a frissített konvergenciaprogramból. Ezek egyike a gyógyszeripar, amely több szempont miatt is fontos lehet a gazdaságpolitika számára.
Teljesen új gazdaságpolitikai mix alakult ki Magyarországon az elmúlt hetekben annak köszönhetően, hogy mind a jegybank, mind pedig a kormány fordulatot hajtott végre. A magyar jegybank attól tart, hogy Magyarország a cseh csapdahelyzet felé sodródik és ezt úgy lehet megakadályozni, hogy hazánk rossz fiúvá próbál válni. Egyáltalán nem biztos, hogy ez az új mix igazolható már most és az is elképzelhető, hogy a jegybank ezúttal is a nyereségességi szempontokat tartja szem előtt, ezen szempontok előtérbe helyezése pedig egyáltalán nem vezet egészséges gazdaságpolitikához.
Az idei költségvetés módosítására készül a kormány, mivel bővült a mozgástér - ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök esti közleményéből. A minisztérium szűkszavú tájékoztatása szerint több területnek ad az idén összesen - első ránézésre meglepően nagy - 500 milliárd forintos plusz forrást. A Költségvetési Tanács véleményéből közben újabb részleteket tudtunk meg a hatalmas idei pénzköltésről.
A kormány jövőre 18 185 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetésből, ami jelentős, 14%-os növekedés az idei tervekhez képest. A 2230 milliárd forintos többletköltésbe sok minden belefér: állami béremelések, egészségügyi és oktatási többletforrások, jelentős állami finanszírozású beruházások, valamint az uniós fejlesztések hazai forrásból történő kiegészítése.
Tovább ömlenek 2017-ben a költségvetés bevételei a kormány várakozásai szerint - legalábbis ezt lehet kiolvasni a 2017. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat bevételi oldalának elemzéséből. A számok értelmezése után több száz milliárd forintnyi kockázatot azonosítottunk a bevételek oldalán.
A kormány által korábban hirdetett nullás költségvetéshez nem kerül közelebb jövőre Magyarország, hanem éppen távolodik attól - olvasható ki a 2017. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból, amely kedd este 9 óra után vált elérhetővé a parlament honlapján. A jövő évi büdzsé abban a tekintetben is problémás, hogy szembemegy a stabilitási törvény egyik költségvetési szabályával, amit egyébként az Európai Unió is előír.
Bár a 2017-es költségvetés törvényjavaslatát kedd kora este még nem ismerjük (technikai pontosítások miatt csúszik a parlament oldalára történő feltöltése), az lényeges információ, hogy a kormány 2,4%-os hiánycélt tűzött ki jövőre. Megmutatjuk, hogy ez miért jelent fordulatot.
Hat év leforgása alatt a kormány visszahozta a 13. havi nyugdíjat és még annál is többet - derült ki a Portfolio számításaiból. A kormány ugyanis összesen 282 milliárd forinttal többet költött nyugellátásokra, mint amennyit a törvény előír.
Uniós szinten egyáltalán nem rendkívüli elszámolási vitának indult az Eximbank besorolásának ügye a magyar és az uniós statisztikai hivatal között. A kormány sem maradt azonban ki az ügyből és bekeményített. A szembenállásnak most az lett az eredménye, hogy Magyarország olyan feketepontot kapott csütörtökön az EU hivatalos szervétől, amilyet még soha: hazánk fiskális számai mellé korlátozó záradékot adott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette 7 oldalas jelentését a tavaly márciusban bevezetett vasárnapi boltzár hatásáról, amelyet a kormány a hétfői ülésén tárgyalt meg. A Varga Mihály nevével ellátott, április 11-i dátummal megjelent dokumentumban egy érdekességet is kiszúrtunk, mondjuk nem is volt nehéz. A jelentés harmadik oldalán megtaláltuk a Portfolio rendszeresen használt, kiskereskedelmi forgalmat bemutató grafikonját. Sajnálatos, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy másolta be anyagába a Portfolio saját ábráját, hogy az általunk készített ábrán egyetlen dolgot változtatott meg: amatőr paint-es megoldással leszedte a Portfolio-t, mint forrást.
Update: az NGM frissítette a dokumentumot, kicserélték a Portfolio által készített ábrát egy saját grafikonra.
Adótitok az az információ, hogy az 542 milliárd forintnyi növekedési adóhitel-igénylésből mekkora a legnagyobb egyedi társasági igény. A Nemzetgazdasági Minisztérium tehát nem hajlandó általános részleteket elárulni az idei évtől bevezetett intézkedésről, ami rendkívül előnyös az adóoptimalizálásban gondolkodó cégek számára. Az offshore-botrány miatt azonban változhat a széljárás.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
A kutatási eredmények krónikus közegészségügyi válságra utalnak.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
